Állami szerepvállalás nélkül nem lehet a kultúra helyzetét megújítani - villáminterjú Muhi Andrással.

Módy
Luca
~
14/10/2024
Muhi András filmproducer és rendező, jelenleg a Magyar Filmművészek Szövetségének elnöke. Jogi tanulmányait 1980-ban fejezte be az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1990-ben Muhi Klárával és Hartai Lászlóval megalapították az Inforg Stúdiót. Produceri tevékenységét 1999-ben kezdte meg, a kétezres években 25 játékfilmet, 100 rövidfilmet, 80 dokumentumfilmet és 15 animációs filmet forgattak, vagy vettek részt az elkészítésében, mint koproducerek. Ezek közül számos film gyakori résztvevője és nyertese volt rangos nemzetközi filmfesztiváloknak. Az Inforg Stúdió, mint tehetségfelfedező műhely a kortárs magyar film meghatározó csoportosulásává vált. A stúdió 2010-es megszűnését követően produceri munkája főként játékfilmekre korlátozódik. Az utóbbi években a FocusFox Stúdióban tevékenykedik producerként olyan filmek gyártásán, mint a Szelíd, a Larry vagy az Elfogy a levegő. Muhi Andrást a Mesterek versenyprogram zsűrijébe hívtuk.

Mikor kezdett el foglalkoztatni téged a mozgókép, hiszen korábban jogi tanácsadóként és különböző vállalatok igazgatójaként tevékenykedtél?

A gimnáziumi éveimtől kezdve láthattam „a film nagy korszakának” - Fellini, Antonioni, Bergman, Truffaut, Godard, Kurosawa, Buñuel és a magyar mesterek - alkotásait, aztán az egyetem alatt sem hagytam abba a filmklubok látogatását. Érkezett is a német újhullám a fiatal amerikai rendezőkkel párhuzamosan, miközben a derékhad tovább készítette a jobbnál jobb opuszokat. Ugyan nem volt számomra világos, hogy miként lehetne kapcsolódni a filmkészítők világához, - akkor még csak professzionális keretek között készülhettek el a filmek, - de nem bántam volna, ha sikerül.

Az Inforg megalapítását közvetlenül követték a filmes sikerek különböző magyar és nemzetközi filmfesztiválokon. Producerként vettél részt a filmekben?

Igen, az első, nem saját kisfilmek leforgatását követően, nagyon hamar, mondhatni azonnal átváltottam a produceri tudatállapotra. Éppen a rendszerváltás után voltunk, így ekkor még nagyon kevesen voltunk Magyarországon, akik producerként tekintettünk magunkra.

Az Inforg Stúdióban kezdtétek el a Mozgókép- és médiaismeret tantárgy oktatását is. Miért kezdtetek el tanítással is foglalkozni a filmkészítés mellett?

Mind a hárman nyakig merültünk a filmezésbe. Hartai László rendezőként, feleségem, Klári akkor még filmkritikusként, illetve tv-műsoraink szerkesztőjeként és riportereként. De már a 90-es évek elejétől kezdve vittek egy kísérleti osztályt a törökbálinti gimnáziumban [ma a törökbálinti Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola]. Itt kísérletezték, próbálták ki azt a módszert és tananyagot, amire később a tantárgy és a tanterv épült.

Az Inforg Stúdió legnagyobb sikerének azt tartom, hogy a Mozgókép- és médiaismeret az általános- és a középiskolákban „kötelező” tantárgy lett.
Hartai László és Muhi Klára tankönyvei

Hogyan látod a független film helyzetének alakulását Magyarországon? Mi kell ahhoz, hogy a független filmek érdekvédelme erősebb legyen ma hazánkban?

Állami szerepvállalás nélkül nem lehet a kultúra, és ezen belül a film helyzetét sem megújítani. Jelenleg nem vagyunk megfelelő kezekben. A kultúra egyes területein a megválasztott képviselőknek kellene kézbe vennie az ügyeket ahhoz, hogy megkezdhessük a kármentést.

Producerként mi a meglátásod, mitől jó egy animáció? Mint képzőművészeti formát értékeled, vagy inkább a filmes narratíva határozza meg számodra a jelentőségét?

A nemzetközi aktualitásokhoz képest nézem a film terveket és a filmeket. Számomra mindig az a kérdés, hogy ott tudunk-e lenni a nemzetközi élvonalban, mert érték-hajszoló producer vagyok. Az animációban a szerzői filmek és a kísérletek érdekelnek igazán. De persze nem csak az animációban, hanem az összes filmes műfajban.

No items found.
HUN
ENG
HUN
ENG