Élőszereplős filmek vágójaként hogyan csöppentél az animációs filmek világába? Melyik volt az első animáció, amit vágtál?

Csáki László Napok, melyeknek értelmet adott a félelem című krétafilmje volt az első nem élőszereplős filmem. Lacival sokat dolgoztunk együtt a pályánk kezdetén, valahogy egyértelmű volt, hogy ha animációt rendez, azt én vágom. Aztán 2004-ben Fülöp József (a MOME jelenlegi rektora és a MOME Animáció tanszékének vezetője) meghívott óraadó tanárnak az animáció szakra, hogy tanítsam a hallgatókat vágásban gondolkozni a filmek tervezésénél, hogy megértsék milyen dramaturgiai szerepük van a képkivágásoknak egy történet elmesélésében és ritmusában, illetve hogy lássák, mennyi mindent lehet vágással változtatni egy animációs filmen is. Ezzel együtt persze nekem is sokat kellett tanulnom az animációról, mert tényleg nagyon máshogy készül, mint a játékfilmek. A következő évtől elkezdtem konzultálni a diplomafilmekről is. Nagyon megtisztelő volt ez a felkérés és boldog vagyok, hogy azóta is az animációs csapat tagja lehetek.

Egy animációs vágó feladatát hogy kell elképzelni? Hiszen míg az élőfilmnél van túlforgatás és többszöri felvétel, addig animációs filmnél luxus lenne többféle verziót legyártani, emiatt sokkal tervezettebb a gyártás. Mikor kapcsolódsz be a munkába?

A storyboard-ból készült első animatik fázisában kapcsolódok be a munkába. Az első alkalommal sokat beszélgetünk a rendezői szándékról, a karakterek motivációjáról, a dramaturgiáról és csak ezután kezdünk vágni. Mindenről tudnom kell, ami ekkor még nincs a képen, de ott lesz végleges jelenetekben. Már itt kiderül, hol kellene más plánt használni, hová kellene több, vagy jobb esetben kevesebb snitt. Amikor elkészülnek a javítások, újra leülünk vágni. Ötletelünk, mit lehetne még kipróbálni. Közben jó esetben készül valami minimális hang is, ami persze befolyásolja a film ritmusát, ezért hozzáigazítjuk a képet. Ez így megy, amíg nem lesz egy olyan animatik, amire azt mondjuk, hogy kész, és indulhat az animálás. Legközelebb pár hónap múlva találkozunk, amikor egybefüggő mozgó jeleneteket lehet látni, amik ki vannak festve. Ez mind befolyásolja a vágást.

Azt mondják, hogy egy filmben akkor jó a vágás, ha észrevehetetlen. Ez animációs filmeknél is áll? Mi a helyzet azokkal az animációkkal, amik egysnittesek?

Szerintem ez műfajtól függetlenül mindig áll. Gond van, ha a néző a vágásokra figyel. Az egysnittesekkel sokkal nehezebb a helyzet, mert ott utólag már szinte semmit sem lehet csinálni, a tervezésnél kell jól belőni a belső ritmust. Valójában ez is olyan, mint a vágás, csak nem én csinálom, ilyenkor nekem csak a szám jár.

Milyen szempontokat fogsz értékelni a gyerek versenyprogram filmjeiben?

Nem is tudom. Sosem voltam még zsűriben. Nagyon szeretem a gyerekfilmeket, biztosan lesz valami belső érzésből fakadó értékrendszer.