Odüsszeusz hazafelé tartott a 12 hajóból álló flottájával. Az út szokványos hajóútnak ígérkezett, a Földközi-tenger fölött elhaladó ciklonok azonban felkorbácsolták a hullámokat. 

Odüsszeusz legénységével egy szivárványhíd alá ért, amelynek túloldalán váratlan jelenségre lett figyelmes. Szedett-vedett gumicsónakokon nyomorgó animációs lények százai próbáltak Észak felé navigálni. Az ellenséges parti őrség hajói ide már nem értek el, és a temérdek hánykolódó csónak megmentésére Odüsszeuszon kívül nem akadt más vállalkozó. A „Szabad Animációt Mindenkinek!” mozgalom mentőhajóját korábban már kitiltották a nemzetközi vizekről, így az feladva küldetését, csak a saját legénységével köthetett ki egy tengerparti városban.

Odüsszeusz most is bátor volt, és megtetszett neki a sorsukat vállaló animált lények elszántsága, de önmaga csak pár süllyedőfélben lévő lényt tudott saját hajóira felsegíteni.

Egy váratlan fordulat hatására hatalmas olajfa nőtt ki a tengerből. A lélekvesztők az olajfa-sziget felé vették az irányt. 

Lakói később nevet is adtak neki: ez lett a Primanima-sziget, ami ma már nem csupán egy fából áll. Az olajbogyó termések hat év alatt hat újabb fát hoztak, így már hét gyönyörű, erőt és magabiztosságot árasztó fa áll azon a szigeten, ahol végül maga Odüsszeusz is megpihent.

Patrovits Tamás, 2018 október